Roland David Laing: Gubancok (részlet)
Valami biztosan nem stimmel vele
különben nem viselkedne úgy ahogy viselkedik
tehát azért viselkedik úgy ahogy viselkedik
mert valami nem stimmel vele
Helikon, Budapest, 1983)
Gyakran találkozunk olyan csapatokkal, ahol különböző nemzetiségek, különböző értékrendek és hitek, különböző normák és szokások, különböző generációk, különböző személyiségek és temperamentumok dolgoznak együtt. Gyakran látjuk, hogy a különbözőségből fakadó meg-nem-értés vagy félreértés elakadásokat, konfliktusokat szül.
Gyakran mutogatunk a másikra felcímkézve őt azzal, hogy ő német vagy X-generációs vagy indulatos vagy akármilyen, ezért nem tudunk vele együtt dolgozni, ezért nem értjük meg egymást. De valóban ez van a háttérben?
A félreértések, és gyakran a konfliktusok is abból erednek, hogy nem értjük a másik felet – zavar, csúszás keletkezik a közöttünk lévő kommunikációban. Amikor kommunikálunk saját szemüvegünkön keresztül működünk: ismereteink, elvárásaink, értékeink, normáink, tapasztalataink, és sokszor bizony, az előítéleteink vezetnek minket. Olyan szándékokat tulajdonítunk a másiknak, amelyeket csupán saját feltételezéseinken alapulnak. (Kivéve a mentalistákat és Uri Geller egyéb kollégáit, rájuk ez nem vonatkozik… ők biztosan tudják, hogy pontosan mit akar a másik. Nekünk, egyszerű földi halandóknak marad a kétség.) Lásd: Wikipédia Alapvető attribúciós hiba
Hányszor fordult már elő, hogy félreértettünk egy információt, egy szándékot és akár – éppen ezért tévesen értelmeztük a másik fél személyiségét, vagy nem figyeltünk arra, hogy a másik fél valóban azt érti-e, amit mondani szeretnénk vagy egyszerűen nem is figyeltünk arra, amit a másik mond – hogy csak néhány lehetséges okot említsünk. Mindezen okokért a felelősséget könnyen hárítjuk át a másikra, felcímkézve őt valamilyen tulajdonsággal.
De mit tehetünk azért, hogy ez a szemüveg a valóságot közvetítse felénk, hogy a foltok, amik a „vakságunkat” okozzák, eltűnjenek?
A legfontosabb, hogy lássuk, a másik fél is ember, és éppúgy, mint nekünk, neki is van jó vagy éppen rossz napja. Ha ezt elfogadtuk, és levettük a kényszeres személyiségelemzés szemüvegét, egyszerű kommunikációs alaptechnikák alkalmazásával a félreértések megszüntethetők (avagy generációközi és interkulturális kommunikáció 3 lépésben):
- Figyelj a másik emberre, amikor beszél. Tényleg figyelj, ne a hétvégi menüt tervezd meg fejben! Fordulj teljes figyelmeddel a másik felé, tartsd a szemkontaktust! Számos módon jelezheted, hogy figyelsz rá, követed a mondanivalóját. Foglald össze, mit értettél abból, amit mondott! Vissza is kérdezhetsz, ha valami nem tiszta. Ilyenkor még könnyebb tisztázni, ha félreértés történt.
- Amikor te beszélsz, igyekezz mondandódat a másik fél ismereteihez és elvárásaihoz igazítani. Ne beszélj mellé! Térj a tárgyra, de fogalmazz tisztelettel!
- Ha úgy érzed, kezdesz frusztrált vagy feszült lenni, először kérdezz!
E három kis kommunikációs szabály betartásával a leginkább diverz csapatban, és nem mellesleg a magánéletünkben is elkerülhető a konfliktusok jelentős része. Próbáld ki bátran!
