Manapság egyre többet hallhatjuk az „értő figyelem” vagy az „aktív figyelem” kifejezéseket, szókapcsolatokat. Olyannyira, hogy lassan elcsépeltté is válik, elveszti a tartalmát, jelentését, pedig nagyon fontos folyamatokról van szó. Pontosan mit is értünk alatta? És miért elképzelhetetlen nélküle a hatékony kommunikáció és a kapcsolataink tartalmas megélése?
A legtöbb kommunikációs tréningen, előadáson elhangzik, hogy az aktív hallgatás, értő figyelem legalább olyan fontos része az emberi kapcsolatoknak, mint az érthető, jól megfogalmazott üzenetek, kimondott szavak és megformált gondolatok. Mégis keveset hallunk aztán erről a részről. Gondoljunk csak bele, már egészen kicsi gyermekkorunktól találkozhatunk szakemberekkel (pl. logopédusokkal), ha gondunk van a beszédkészségünkkel. Ugyanígy, ha kifejezetten ügyesek voltunk ebben kicsit később mér versenyeken vehettünk részt (szépkiejtés, vitacsoportok, retorikai megmérettetések). Ehhez képest, tanultunk-e valamit az iskolában az odafigyelésről, mások meghallgatásáról és arról, hogy hogyan dolgozzuk fel a partnerünk üzeneteit, értsük meg jól egymást?
Méltatlanul elhanyagolt terület, pedig elengedhetetlen szerepe van a későbbi kapcsolataink építésében, alakulásában, a mindennapi kommunikációnkban és az életben való beválásunkban, boldogulásunkban – mind magánéleti, mind szakmai fronton.
Beszéljünk hát róla! Mi az értő figyelem?
Az értő figyelem nem pusztán a másik személy meghallgatásáról szól. A hallás maga egy fizikai folyamat, és ha nincs érzékszervi nehezítettségünk, vagy akadályozó külső tényező (pl. nagy zaj), akkor önkéntelenül bekövetkezik. Halljuk, tehát, amit a partnerünk mond, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy figyelünk is rá, meg is értjük.
Az értő figyelem sosem passzív, hanem mindig aktív folyamat. Olyannyira, hogy minden érzékszervünk részt vesz benne, nemcsak a hallásunk – és nemcsak fizikai, hanem komoly mentális erőfeszítést jelent a figyelmes hallgató részéről.
Ilyenkor az elhangzott történeten túl, odafigyelünk a beszélőre magára – arra, hogyan fejezi ki magát, milyen érzései vannak, hogyan mondja el, amit megoszt velünk. Hogyan használja a hangját, és az egész testét, miközben kommunikál velünk? Azaz a verbális jelzésein kívül, a nonverbális jelek is nagy szerepet kapnak, az értő figyelem során ezeket is aktívan feldolgozzuk, beépítjük a benyomásainkba.
Az értő figyelem során minden mást ki tudunk zárni – legyenek ezek külső és belső tényezők – és csak a partnerünkre figyelünk. Azaz, nem nézegetjük az óránkat, telefonunkat, nem terelődnek el a gondolataink, végig fókuszáltak tudunk maradni. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy egyáltalán létezik-e ilyen a mai rohanó világunkban, ahol mindannyian időprésben élünk és dolgozunk, szaladunk a saját teendőink után? Meg lehet-e állni, és kizárva mindent csak a másikra figyelni? Az optimista válaszom erre az, hogy igen létezik, de tudatos energiabefektetést igényel. Az értő figyelem mindig egy döntés: el kell határoznunk, hogy odafigyelünk a másikra, és ez a figyelem osztatlan lesz, amíg a beszélgetésünk tart.
Képzeljünk el egy olyan beszélgetést, amelyben teljes mértékben jelen vagyunk! Nem szakítjuk félbe a partnerünket, csendben, aktívan figyelünk. Nem kalandoznak el a gondolataink, nem tervezünk, szervezünk meg más feladatokat fejben sem. Kérdésekkel sem szakítjuk meg a másikat, vagy csak akkor, ha ez a másik számára támogató abban, hogy folytassa a mondanivalóját. Ha csend áll be a partnerünk beszédében, akkor azt el tudjuk viselni, tudjuk értékelni, lehetőségként tekintünk rá, egyfajta térként, amiben új gondolatok születhetnek. Ilyen az értő figyelem.
Lehetőséget teremtünk vele, hogy a másik fél szabadon felfedezhesse az érzéseit, gondolatait, erre adunk időt, teret – anélkül, hogy a saját gondolatainkkal és érzéseinkkel túlságosan hamar elárasztanánk vagy befolyásolnánk a partnerünket.
És most képzeljük el azt, hogy minket hallgat így valaki! Milyen érzés lenne? Mikor volt részünk utoljára ilyen figyelemben?
Talán elsőre furcsán hangzik. Talán úgy hangzik, mint ami lassú, mint amivel időt veszítünk. Hosszú távon azonban a legmegtérülőbb befektetéseink egyike lehet. A kapcsolat és a bizalom épül. Nem futunk felesleges köröket, ha valóban értjük egymást. A másik nézőpontjának megértésével sok felismeréshez juthatunk a saját életünk, helyzeteink kapcsán. Megtanulunk együttműködni. Szóval érdemes letenni a voksunkat az értő figyelem gyakorlása mellett.
Sok nehezítő tényező vár minket ezen az úton, de a jó hír, hogy ez egy abszolút tanulható és fejleszthető képesség. A cikksorozatunk későbbi részeiben olvashattok még bővebben az értő figyelem akadályairól, és arról is hogy mi az, ami segíthet ezek leküzdésében, és az értő figyelem elsajátításában, gyakorlásában!
Olvasd el az értő figyelemről szóló sorozatunk többi cikkét is:
3. rész – Tippek és trükkök, hogy valóban értőn tudjunk figyelni a beszélgetőpartnerünkre
2. rész – Az értő figyelem gátjai – avagy miért olyan nehéz megvalósítani a gyakorlatban?
Hont-Gáspár Anita írása
