fbpx

Az értő figyelem gátjai – avagy miért olyan nehéz megvalósítani a gyakorlatban? | Értő figyelem sorozat 2/3

Kezdjünk most egy kis gondolatkísérlettel! Arra kérlek, hogy sorolj fel minél több dolgot, ami általában akadályozza, elvonja a figyelmedet az aktuális tevékenységedről, beszélgető partneredről! Mik azok, amik elsőre beugranak? 

Ha sok minden eszedbe jutott, és úgy érzed, hogy a figyelem fenntartása szinte már-már lehetetlen küldetés, nem vagy vele egyedül, sőt a jelenség sajnos általánosnak mondható…

Beszélgethetünk sokat a felgyorsult világról, arról, hogy ma már minden a másodperc tört része alatt frissül, és kéri, igényli a figyelmünket, amely ennek hatására egyre megosztottabb lesz. Így is van: a legújabb kutatások szerint nagyjából 8 másodpercet vagyunk képesek egyetlen dologra figyelni. A figyelmünk felszínessé válik, látszólag egyre több feladatot végzünk egyszerre. Ez általában nem igaz, a legtöbb esetben inkább az történik, hogy gyorsan váltunk, ugrunk egyik tevékenységről, gondolatról a másikra, ami roppant kimerítő, egészségtelen és egyáltalán nem hatékony. 

Oké-oké, mondhatod, hogy ezt már tudod, hallottad, de mégis mit tehetünk ellene, mi lehet a gyógyír? Mégis hogyan lehet gyakorolni az oly üdvös értő figyelmet a hétköznapi kommunikációs helyzetekben, amikor magának a figyelemnek a fenntartása is ilyen nehéz?

Ebben a cikkben szisztematikusan összefoglalom, hogy mik azok a gátak, akadályok, amik az értő figyelmünk útjába állhatnak – hiszen, ha ezeket felismerjük, akkor sokkal könnyebb lesz őket kezelni, kiiktatni, benne maradni, jelen lenni a beszélgetéseinkben.

Az akadályozó tényezők alapvetően két nagy csoportba sorolhatók: vannak olyan gátak, amelyek inkább belőlünk, a belső világunkból fakadnak, és vannak azok, amelyek a külső tényezőkből erednek. 

Az értő figyelem belső gátjai

Érzelmi akadályok

Az érzelmi akadályok az egyik legfontosabb belső gátló tényezői a figyelmünknek. Minden fajta érzelem jelenthet akadályt, ami kibillent minket a nyugodt, harmonikus jelenlétünkből. Lehetséges, hogy éppen konfliktus helyzetbe kerültünk valakivel, ami miatt feldúltak vagyunk. Vagy most kaptunk egy nagy örömhírt, ami miatt a fellegekben járunk. Az is lehet, hogy maga a kommunikációs helyzet idéz elő bennünk olyan érzéseket, ami miatt nem tudunk fókuszálni a partnerünkre. Például, ha olyan érzéseket, gondolatokat oszt meg, amikkel nekünk még nehéz szembesülni, vagy nem tudunk vele mit kezdeni, akkor a figyelmünk automatikusan a saját belső világunkra összpontosul, és nem halljuk a másik mondandójának lényegét. 

Pszichológiai gátló tényezők

A pszichológiai akadályok hasonlóak az érzelmiekhez, olykor nehezen is választhatóak külön. Mégis, ha erről beszélünk, akkor inkább a gondolataink vannak a fókuszban. Tipikus és gyakran előforduló pszichológiai gát, hogy gyorsabban gondolkodunk, mit ahogyan a partnerünk beszél, és a saját gondolatainkban kalandozunk, ahelyett, hogy „vele maradnánk” és valóban arra figyelnénk, amit mond. Ennek gyakran a folyománya, hogy nem tudjuk leküzdeni a vágyunkat, hogy kérdésekkel, vagy a saját ötleteinkkel bombázzuk a másik felet, ami automatikusan áthelyezi a fókuszt ránk, egyértelműen megtörve az értő figyelem varázsát. Az elménk tehát határozottan gátló tényező, ezért érdemes arra nézve technikákat elsajátítani, hogy hogyan tudjuk ezekben a helyzetekben a leghatékonyabban elcsendesíteni. 

Kulturális és nyelvi akadályok

A kulturális és nyelvi akadályokat talán gondolhatnánk külső tényezőnek is. Mégis inkább a belsők közé sorolható, hiszen ide nemcsak azok a helyzetek tartoznak, amikor két ember azért nem érti egymást, mert nincs olyan közös nyelv, amin meg tudnának szólalni. Nagyon sokrétű téma ez, rengeteg könyv tárgyalja. Meg kell említenünk azokat az etnikai, vallási, hagyományok és szociális státusz-beli különbségeket, amelyek teljesen más belső világgal, meggyőződésekkel és ismeretekkel ruháznak fel bennünket, amik, hiába beszélünk egy közös tanult nyelvet, akkor is nehezítetté tehetik az értő figyelmet, sok – ámbár egyáltalán nem legyőzhetetlen – akadályt gördíthetve elénk.

Ugyanígy, még ha közös is az anyanyelvünk, de nagyon különböző élethelyzetben nőttünk fel, szocializálódtunk, és nagyon más a hétköznapi valóságunk, az is teremthet olyan helyzetet, amiben az értő figyelmet nehezebb gyakorolni. A nyitottság, tolerancia, egymás iránti őszinte érdeklődés természetesen nagy segítségünkre lehet ebben is.

Információs túlterhelődés

Az információs túlterhelődés lényegében az a jelenség, amit a cikk elején már tárgyaltunk: rengeteg inger, információ ér bennünket, amiknek nagy része ugyan a külvilágból érkezik be, mégis azért akadályozzák meg az értő figyelmünket, mert bennünk okoznak fizikai, mentális és érzelmi túlterhelődést.

Hiedelmek, torzítások, sztereotípiák

Szorosan kapcsolódva az előzőekhez, egy nagy belső akadályt képeznek a torzításaink, téves hiedelmeink, sztereotípiáink. Ezek tulajdonképpen azért jöttek létre, hogy segítsék az eligazodásunkat a rengeteg információ közepette, mégis, ha túl gyakran használjuk őket, vagy túlzottan leegyszerűsítő formában, akkor komoly akadályokat jelentenek a valódi figyelem gyakorlásában. Ha például az én meggyőződésem az, hogy a férfiaknak jobb az üzleti érzékük, akkor nagyobb eséllyel veszem körül magam férfi kollégákkal, és kisebb eséllyel veszem valóban figyelembe a kolléganőim észrevételeit az üzleti tárgyalásokon. Azaz a nemek közötti különbségekről való vélekedésem, irányítani fogja a figyelmemet, erőteljesen befolyásolva azt.

Az értő figyelmet akadályozó külső tényezők

A külső akadályok közül talán a legegyszerűbbek a fizikai tényezők. Ide tartozik a zaj (pl. felújítási munkálatok), a távolság, azaz minden olyasmi, ami már azt is lehetetlenné teszi, hogy rendesen halljátok egymást.

Talán az egyik leggyakoribb külső gátló tényezőként említhetjük az időnyomást, azaz, amikor sietünk, egyáltalán nincs, vagy nagyon szűkre szabott időnk van meghallgatni a másikat. Túl sok a feladatunk, túl rövidek a határidők, túl sok fronton kell egyszerre helyt állnunk, ami lehetetlenné teszi, hogy annyi időt szánjunk egy beszélgetésre, amennyire valóban szükség lenne, vagy amennyit a partnerünk megérdemelne. 

Az is előfordul, hogy a partnerünk beszéde állít elénk nehézséget, és emiatt nem tudunk rá odafigyelni. Ide tartozik, amikor számunkra nem megfelelő a beszédtempó: a hadarás is okozhat kihívást, hiszen, ha túl gyorsan kapjuk az információt, akkor nehéz lesz követni, de a túl lassú beszéd is gördíthet akadályokat a figyelmünk útjába. Emellett a beszélő fél hangtónusa is rengeteget számít. Talán mindannyiunknak van olyan élménye, hogy hallgattunk egy előadást, tanórát, de az előadó beszédhangja olyan monoton, vagy éppen álmosító volt, hogy egyre inkább elveszítettük a fonalat, és lassan az elalváshoz közelítő állapotba kerültünk. 

Végül, külső akadályok közé sorolhatjuk a megszakításokat is – amik szintén gyakoriak lehetnek. Végre leülünk, beszélgetünk, és ekkor: kopognak az iroda ajtaján, sürgős aláírandót hoznak, pityeg a telefon, vagy éppen befut a hívás, amire egész nap vártunk. A megszakítások után, nehéz felvenni a fonalat, ugyanott folytatni, ráadásul a partnerünk is joggal érezheti, hogy nem igazán tudunk rá figyelni. 

Mint látható, mind a belső, mind a külső akadályok listája elég hosszú, azaz nem kevés dologgal kell megküzdenünk, még akkor sem, hogyha tudatosan letesszük a voksunkat az értő figyelem gyakorlása mellett. 

Hogy hogyan érdemes belevágni mégis az értő figyelem gyakorlásába? Mi az, ami ebben a segítségünkre lehet? Cikksorozatunk következő részében ebben is megpróbálunk a segítségetekre lenni és néhány tippel, trükkel elindítani benneteket az úton. 

Olvasd el az értő figyelemről szóló sorozatunk többi cikkét is:
3. rész – Tippek és trükkök, hogy valóban értőn tudjunk figyelni a beszélgetőpartnerünkre
1. rész – Értő figyelem – kulcs egy tartalmasabb élethez?

Hont-Gáspár Anita írása