Mi hozott a szervezetfejlesztés/tréningek világába?
A családi legendárium szerint már ovis koromban egyetemi tanárnak készültem, de fiatal felnőttként az egyetem után egy évvel is tipródtam még, hogy mi legyek, annyi minden érdekelt. Aztán egyszer csak az aktuális munkahelyem (abból is volt egypár) elküldött egy tréningre, és engem villámcsapásként ért a felismerés: megtaláltam, tréner akarok lenni! Igazi reveláció volt. Szerencsére a szándékaim és a lehetőségeim hamarosan találkoztak, és így már a pályámat és a tanulmányaimat is sikerült célirányosan építenem a továbbiakban.
Mikor érzed magad boldognak a munkádban?
Amikor látom, tapasztalom, hogy valakinek segíteni tudtam legyőzni a belső gátjait, és felszínre hozni, ami belül, mélyen elbújt. Amikor látom a fejlődést egyéni, csapat vagy vállalati szinten. Vagy amikor 5 évvel a tréning után valaki megírja, hogy mi lett vele… olyankor néha a könnyem is kicsordul.
Mikor érzed magad boldognak a munkán kívül?
Amikor dolgozom, nagy zsibongás van a fejemben, amit nagyon nehezen tudok lecsendesíteni. Így mindig hálás vagyok azokért a helyzetekért, amelyek kirángatnak a fejemből az itt és most-ba, legyen az minőségi idő a lányommal, vagy amikor dolgozunk a kutyáimmal a pályán. Olyankor nem lehet gondolatban máshol lenni.
Mi tartasz erősségednek a GD csapatán belül?
A globális látásmódomat, hogy könnyen átlátok helyzeteket, folyamatokat… és én vagyok az ötletember nálunk. Évi már nevet, ha vasárnap reggel nyolckor felhívom, mert tudja, hogy az a mondat jön, hogy „Az jutott eszembe…” – és azt még nem is tudja, hogy milyen nehéz volt kivárni a reggel nyolc órát.
Szerinted mi a jó a GD-ben?
A GD-ben mint csapatban az, hogy szeretjük egymást, a másik összes dilijével együtt. Akármelyik kollégám számát is pillantom meg a telefonom kijelzőjén, mindig mosolyra szalad a szám. És ez óriási kincs.
Mint cégben az, hogy elsősorban emberek vagyunk. Nem játszuk meg magunkat, nem akarunk másnak látszani, mint akik vagyunk. Megmondjuk, ha valamit nem tudunk, vagy ha valamivel nem értünk egyet. Önazonosan tudunk kapcsolódni a partnereinkhez, a résztvevőinkhez, és úgy vettem észre, ez hosszú távon mély, bizalomban gazdag üzleti és baráti viszonyt is eredményez azokkal, akik ezt értékelni tudják.
