Az őrület határán innen…

avagy mit profitálhatunk a tréningekből a decemberi napokban?

Káosz közeli állapotok, fokozódó téboly a szemekben, tülekedés az utakon és a járdákon egyaránt: igen, beköszöntött a december és bár nemigen látszik, a Szeretet Ünnepére készülünk.

Hogyan akadályozhatjuk meg azt, hogy kifacsartan és antiszociálisan roskadjunk le az ünnepi asztalhoz? Néhány egyszerű, a tréningeken elsajátított alapelv és technika otthoni alkalmazása a segítségünkre lehet.

Az első és legfontosabb elv a proaktivitásé: azaz tegyünk meg minden tőlünk telhetőt saját életünk jobbá tételéért.

Lássunk néhány alapvető példát: lehet passzívan fogadni, hogy életünk párja ismét valamilyen használhatatlan tárggyal lep meg bennünket, vagy meg is előzhetjük ennek előfordulását és írhatunk kívánságlistát, de ami még biztosabb mehetünk együtt vásárolni. (Ez a művelet is magában hord néhány veszélyhelyzetet: a későbbi párterápia költségét megúszhatjuk, ha már előre készülünk néhány alapvető konfliktuskezelési technikával.) Proaktív viselkedés az is, ha belátjuk, egyáltalán nem tesz jót nekünk három nap intenzív kiképzés a konyhában, ezért bejelentkezhetünk rég nem látott anyósunkhoz az ünnep második-harmadik napjára. Ha szerencsénk van, az unokával lesz elfoglalva és nem kell kínos “Ti miért nem…”-kezdetű kérdésekre választ adnunk, ha mégis belefutnánk ebbe a csapdába, még mindig tehetünk több rumot a tojáslikőrbe, hogy oldjuk a hangulatot.

Az időgazdálkodás és menedzsment tréningek kiemelt témája a delegálás, azaz saját feladataink átadása egy arra megfelelő személynek. Fontos pont, hogy a megfelelő személyt válasszuk ki, és specifikáljuk az általunk elvárt eredményt. Erre kitűnő példa a 23-ára összeállított bevásárló lista családunk férfi tagjainak, vagy a “Drágám, szeretném, ha idén Te választanál fát, mert a nőknek mégiscsak jobb ízlése van”- mondat. Bár ez utóbbi, kissé manipulatív technika, így felkészültebb partner esetén alkalmazása könnyen csaphat át “Te mindig/te soha”-jellegű parttalan eszmecserébe.

További, szintén az időgazdálkodás tárgykörébe tartozó téma a prioritásoké. Amennyiben idén úgy döntöttünk, hogy lelki egészségünk az elsődleges számunkra, nem kell időmátrixot felrajzolnunk ahhoz, hogy belássuk: csak és kizárólag azzal az ajándékkal érdemes kezdenünk, amelyet önmagunknak veszünk. Az új cipő, vagy a féléves lánygyermekünknek megvásárolt vasútmodell megfelelő mennyiségű endorfint biztosít ahhoz, hogy túléljünk 3-4 órányi tülekedést egy bevásárlóközpontban.

Ami a családi béke megőrzéséhez azonban mindennél fontosabb, idejekorán kezdjük el gyakorolni az asszertív kommunikációs technikákat. Készüljünk fel arra, hogy a másik fél szempontjait is figyelembe véve jól tudjunk majd én-üzeneteket adni: “Drágám, hálás vagyok, hogy gondolsz a ruhatáram/ a konyha fejlesztésére, én mégis azt kérem tőled, hogy a születésnapomra majd ne nyakkendőt/konyhai robotgépet vegyél.” Ez a problémaorientált megközelítés általában célravezetőbb, mint a kéthetes duzzogás vagy a családi porcelán megsemmisítése, és közelebb visz a kívánatos nyertes-nyertes helyzet megteremtéséhez.

Persze a lehetőségek tárháza végtelen, így hosszan folytathatnánk a sort. A személyes nehéz helyzetek elemzésére pedig majd közös tréningünkön visszatérünk. Addig is kellemes készülődést mindenkinek!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.